Történelem

Pilisszentlélek történelme 900-tól napjainkig.

Pilisszentlélek-Pálos kolostor madártávlatból

Pilisszentlélek-Pálos kolostor madártávlatból

Pilisszentlélek kisközség történetének adatai

A honfoglalás korában vidékünk 900 körül került a magyarság megszállása alá. A magyarság sűrűn telepedett le a Duna mentén; itt szállott meg a fejedelmi család és itt emelkedtek az ország fővárosai: előbb Esztergom, majd a tatárjárás után Buda.

A keresztény vallás terjesztésében és az egyház történetében is e vidéknek jutott a legnagyobb szerep. István király 1000-ben Esztergomban alapította az első érsekséget, utódai pedig Buda környékét népesítették be szerzetes rendházakkal.

IV. Béla király idejében épült a mai Pilisszentlélek területén a király vadászkastélya, a későbbi pálos kolostor. A törökök 1526 után egész Buda környékét elözönlötték, elpusztítva a községek és régi kolostorok legnagyobb részét. Ekkor pusztult el a pilisszentléleki pálos kolostor is, melynek romjai a falu felett láthatók, elpusztult a község is, amelynek neve: Bytholcz, Bitócz volt.

Emléktábla a kolostor oldalában

Emléktábla a kolostor oldalában

Pilisszentlélek, más néven Huta vagy Hutaszentlélek: régebben Bytholcz vagy Bitólcz eredete Magyarország első századába nyúlik vissza.

Magas hegyek övezte katlanban, 341m magasságban a tenger színe felett fekvő kis község. Tőle délre a hatalmas Pilis-hegység emelkedik, melyet a Fekete-kő festői dolomit szikláival tetőz. A falu utcája nem egyéb, mint a patak kővel telehordott medre. Völgyi település.

A kisközség tulajdonképpen két faluból, Huta és Szentlélek településéből keletkezett. Huta a hajdani üveghutáról, Szentlélek a pálosoknak itt levő templomáról kapta a nevét. A falutól északra (kb. 10 percnyire) a régi pálos kolostor romjai láthatók.

Pilisszentlélek eredetileg királyi vadászterület volt. IV. Béla király a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyben birtokolt vadászlakot. 1263-ban Szentkereszten letelepedett pálosoknak adományozta, kik ide a Szentlélekről nevezett kolostort építették, melyet IV. László király 1287-ben fejezett be. A kolostort később Károly Róbert és Nagy Lajos király több ingatlannal javadalmazta.

A pilisi cisztercita apátságnak itt szőlőbirtoka volt, amelyet István pilisi cisztercita apát a Visegrád közelében lévő pálosok András kolostorának adta el. A XVIII. században a pesti pálosok birtokába került ez a terület, kik a Felvidékről szlovákokat telepítettek.

Műemlék a kolostorhoz vezető erdészeti úton

Műemlék a kolostorhoz vezető erdészeti úton

Pilisszentlélek lakóinak száma minden időben csekély volt.

Az “Acta Paroch. Dömös 88. lap” szerint 1776-1783-ig 182 katolikus vallású lakos volt Pilisszentléleken.
Az 1836. évi “Canonicavisitatio” szerint 263 lakosa van.
Az 1896. évi “Congrua összeírás” 378 lakost említ.
Az 1911. évi “Egyházlátogatás” szerint 400 a lakosság száma.
Az 1925. évi hivatalos kimutatás szerint a lakosok száma 378.

A lakosság eredetét a XVIII. század telepítéseire vezethetjük vissza. 1711-80-ig számtalan német, horvát, szlovák, szerb telepítés történt Magyarországon.

A szlovákok telepítése magyar nagybirtokosok műve volt, mert a németnél olcsóbb volt.
“Német jobbágyok: pénzes zacskó,
magyar jobbágyok: perlő társak,
szlovák (jogg) jobbágyok: vajas köcsög.”

A kolostor falai között

A kolostor falai között

A pálosok is követték a földesurak példáját és szlovákokat telepítettek ide a Felvidékről. Az idetelepített szlovákok mindig hű fiai voltak a hazánknak. Amennyire tőlük tellett, a magyar nyelvet elsajátították annyira, hogy mindannyian tudnak beszélni magyarul. A lakosság már 1913-ban a magyart fogadta el tanítási nyelvül az iskolában.

1526-ban érkezett a mohácsi vész. Ezután már öt ízben vezetett a török hadjáratot országunk ellen. 1541 augusztus végén elfoglalta Budát. 1543-ban elfoglalja a dunamelléki várakat.

Ezekben az időkben pusztult el a pilisszentléleki pálos kolostor is, melynek romjai a mai napig fennmaradtak és mutatják a hajdani épület nagyságát.
A török hódoltság zivataros idejében a pálos kolostorok nagy része tönkrement.
A XVII. század végén a kolostorok újra megszaporodtak.
A XVIII. század elején a pálos rend egyre növekvő erővel működik.

Huta Mária Terézia (1741-80) idejében lett hitközség.
1717-63-ig Csévhez tartozott. 1763-ban Dömös (Leányegyháza) filiája lett (1763-1787-ig).

Az oltár a mai napig ellátja funkcióját

Az oltár a mai napig ellátja funkcióját

Pilisszentlélek, és a II.világháború

Pilisszentlélek sajnálatos módon jelentős szerepet játszott a II.világháborúban is. A leghevesebb harcok 1945 január 9-14-ig zajlottak a környéken. Számos fedezék, lövészárok nyoma a mai napig látható, sőt szétszórt lőszerhüvelyeket sem nehéz találni, ha ismerjük a csata pontos helyszíneit. Ekkor az SS Wiking páncélos páncélos hadosztálya uralta a környéket, de a csaták folyamán az orosz 10.gárda-lövészhadtest visszaszorította a náci erőket Esztergom irányába. A legnagyobb csaták a mostani műút vonalában zajlottak egészen a Két-Bükkfa nyeregig.

A csaták egy része Pilisszentlélek "alatt" zajlott

A csaták egy része Pilisszentlélek "alatt" zajlott

A kutatások több fedezéket, támaszpontot is feltártak, melyekből számos lelet került elő. Sőt annak idején egy viadukt is létezett a Fekete-kő alatti sziklák között, ahol most a műút kanyarog. Jelenleg is rozsdásodnak 37mm-es gépágyú lőszerek hüvelyei a pilisszentléleki elágazás fölötti erdőben, illetve rengeteg “propellert”, azaz a repülőkről ledobott bombák forgó időzítőit találták meg itt. Ha részletesebben is szeretnél az itt lezajlott csatáról olvasni, akkor ITT tudsz róla információkat szerezni. Reméljük, hogy a későbbiekben egy tanösvényt is ki tudunk itt alakítani, hogy minél jobban be tudjuk mutatni a csaták helyszíneit.

Népszokások

Húsvétkor korbácsolni járnak. Fűzfából korbácsot fonnak, végére színes pántlikát kötnek. Ha falu felett sas kering, a gyermekek azt kiabálják neki: “Sas ég a házad, eredj haza!” (Ezt azért teszik, hogy el ne vigye a kiscsibéket.) Kukoricafosztás alkalmával az öregek mesének. A mese tárgya főleg szellemek, halál, boszorkányok. Az esküvők alkalmával minden tál ételnél rigmusokat mondanak.

 Mészégetés

Az új falu házai között a domboldalon itt-ott még található egy-egy nagy kiégett mélyedés. Ez arról tanúskodik, hogy valamikor tűz égett itt. Nem is akármilyen tűz. A mélyedések egymás mellett sorakoznak. Távolabb egy kőbástya-féle emelkedik. Ha közelebb megyünk, láthatjuk, hogy a kőbástya felül nyitott, oldalt pedig egy keskeny nyílás van. Ezen keresztül látni, hogy ebben is tűz égett. A kövek kiégtek, alul pedig vastagon a hamu.

Felhasznált irodalom:

A községre vonatkozó adatokat összegyűjtötte és összeállította Szántó István a Pilisszentléleki áll. ált. isk. igazgatója

A világháborús történelmi adatok a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egyetem archívumából származnak, illetve Négyesi Lajos munkája alapján kerültek összeállításra.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>