Pálos kolostorrom

700 éve még hatalmas erőd volt a romok helyén

700 éve még hatalmas erőd volt a romok helyén

700 éve a zarándokok, és turisták „szolgálatában”

A Pálos kolostorrom alapítását 1308-ra datálják, bár a történészek régebbre teszik az eredetét. 2008-ban nagy ünnepség keretein belül ünnepelték 700 éves jubileumát. Mára nem csak a zarándokok által kedvelt turistacélpont, hanem iskolai kirándulások, és hétvégi sütögetések helyszíne is. Ehhez minden adottsága meg is van, hiszen alig 1km-re található a falu központjától, és autóval is megközelíthető.

A kolostor „parkolójában” nagyjából 20-25 autó ingyenes parkolására van lehetőség, azonban a kétsávosnak eleve szűk aszfalt szélén való parkolással jobb vigyázni, mivel a környéken aktív fakitermelés folyik, ezért a hatalmas erdészeti járművek útvonalát tilos korlátozni.

A kilátás csodálatos a környező hegyekre. A Felső-Ecset hegytől a Méhes völgyön át a Fekete-hegyig belátni a környéket.

Tiszta időben a kilátás csodálatos, de a naplementét is érdemes legalább egyszer megcsodálni!

Tiszta időben a kilátás csodálatos, de a naplementét is érdemes legalább egyszer megcsodálni!

Tűzrakó helyekkel, és padokkal is ellátták a kolostorromot, így kiváló hétvégi program lehet a családi beszélgetésekhez, bográcsozáshoz, szalonnasütéshez. Nem mellékesen innen gyalog is könnyedén el lehet érni a környék nevezetességeit is. Sajnos a kolostor romjainak feltárását már régen abbahagyták, azonban így is impozáns látványt nyújt.

Manapság egyre divatosabb esküvői helyszín, nem csak a lagzihoz, hanem a templomi szertartáshoz is, mert erre is van lehetőség!

Esténként többször is találkoztunk már csillagászokkal, mivel itt a Pilis szívében nincsen fényszennyezés, így a kisebb csillaghalmazok, galaxisok, és ködök is könnyedén megtekinthetőek.

Most pedig némi ízelítő a Pálos kolostor 700 éves történelméből:

Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rend története szempontjából a Pilis-hegység területe meghatározó jelentőségű. Özséb esztergomi kanonokot, a pálos rend alapítóját a pilisi erdőkben élő remeték gyakran fölkeresték. Aztán 1246-ban Boldog Özséb lemondott javadalmairól, és érseki engedéllyel ő is a Pilisbe vonult, remete társai közé. A Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában) a „hármas-barlangnál” telepedtek meg, majd néhány esztendővel később (1250. körül) nem messze ettől alapították meg az első templomot és kolostort, a Szent Kereszt tiszteletére. A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház (palota). IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. A közeli Szent Kereszt kolostor perjelének, Benedeknek a feladata lett a kolostor benépesítése, saját szerzetesei közül választott testvérekkel. I. Károly király is járt az új kolostorban (1323.), majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte 1378. nagyhetét, s ha már itt volt, megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat, sőt még újabb birtokokkal is gyarapította azokat. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, ám az 1526-os év hirtelen a véget jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török seregek áldozatául esett.

A jubileumi emléktábla

A jubileumi emléktábla

A kolostor feltárása és építészete:

A 18-19. században a romos épületek falai még magasan álltak. Amikor az első ásatásokra sor került (1928-1933), már csak néhány falcsonk magasodott a föld fölé. Ekkor tisztázódott a főbb épültek elrendezése, az 1980/90 évek ásatásai során néhány fontosabb részlet tisztázódott, ám még további feltárásokra van szükség, hogy sikerüljön kiásni a nyugati kerítőfalat és egyéb, még a föld alatt rejtőző építményeket. Egyelőre nem sikerült megtalálni sem a 13. századi királyi vadászlak, sem a legkorábbi kolostor maradványait. A 14-15. század fordulóján épült ma látható épületek közül a legépebben megmaradt a kicsinynek számító templom. A szentélyben helyreállították a Szentlélek tiszteletére szentelt főoltárt. A templomhoz csatlakozó keleti épületszárny emeletes lehetett. Az ásatás során előkerültek a helyiségeket valaha fűtő kályhák csempemaradványai. Ezekből arra következtethetünk, hogy nagyon díszesek lehettek. A budai várban állott lovag alakos kályhák variánsait építették meg a szentkereszti kolostor számára. A keleti szárny két legnagyobb, középpilléres terme közül a kisebbik a káptalanterem, a nagyobbik a refektórium (ebédlő) lehetett. A káptalanteremből vezetett átjáró a nyugati épületszárny helyiségeibe. Északon L alakú épületszárny fogott közre egy kis belső udvart. Délén húzódtak a kerítőfal mentén a gazdasági épületek (műhelyek).

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>