Kétágú-hegy

Mászás a Kétágú-hegyen

 

A Kétágú-hegy a Pilis-vonulat hosszan elnyúló gerince. Széles térsége délnyugat felé 30%-os lejtőben törik le s ezen a szél, és eső számos helyen szabaddá tette a kőzetet. A lejtő teljes szélességében párhuzamos sziklás gerincek futnak alá, amelyeknek éle, és falai Pilisszentlélek környékének legszebb mászóiskoláját képezik A legszebben sziklák a lejtő északnyugati részén találhatóak, ahol több gerinc egybefolyva meredek falakat alkot, míg felettük egy hatalmas kőzetréteg meredek letörései húzódnak. A lejtő közepét mély horpadás képezi, lábát sűrűn elbontja a törmelék. A kőzet mészkő, amely különösen az említett részeken szilárd, míg tovább északnyugatra s délkeletre törékenyebb lesz. Elsősorban gerincmászás lehetséges e terepen, de van számos fal és repedés és egy kémény is.

 

Nem csak kezdőknek kínál útvonalakat

Nem csak kezdőknek kínál útvonalakat

Megközelítés:

Pilisszentlélek – Pilis tető – Kétágú hegy

 

Fontos tudnivalók:

Eső esetén menedéket a hegy északnyugati sziklafalában levő barlang nyújt, amelyben 10—12 ember kényelmesen elfér. Víz a hegyen nincs, ezért még a faluból vigyük magunkkal.

 

Mászások:

1.- A szélső bordák:

Az Öregszirt délnyugati lejtőjét kettéosztó horpadásról délkeletre három jellegzetesebb borda húzódik. Ezek közül

a) a legszélső egész könnyű, de kezdőknek valamint gyakorlatozóknak igen ajánlatos

b) A középső szép mászást nyújt; különösen első letörése, amelyet egy falon s egy

repedésen át másznak meg és a borda felső végéhez közel egy táblás falacska s utána egy lovagló gerinc, a Sárga paripa érdekesek,

c) A belső borda nem érdekes, de hosszú darabon mászható.

 

2.- A horpadástól északnyugatra 4 jellegzetes borda van:

a)A legelső alul szétágazik. A belső ágán magas lépcsők és meredek oldalfalak vannak, legalul egy szép kéménnyel. A külső főág hasonló jellegű, gerincéle és az oldalában délkeletről felvezető kémények érdekes mászást nyújtanak,

b) A második borda szintén érdemes, különösen felső végén meredek sziklafej nyújt érdekes mászást

c) A harmadik borda, amely egy vízmosáson túl fekszik, nem érdekes

d) A negyedik borda (u. n.ablakgerinc) alsó, de különösen középső részén nyújt

az éle igen érdekes mászást. Közepe táján lyuk vezet alatta, amelyhez északnyugatról is, délkeletről is érdekes mászás van. A lyuk délkeleti oldalán jobbról kezdve érdekes felmászás felette zegzugos nehéz párkányokon ki az élre. A lyuktól feljebb két nehéz, törékeny kémény vezet a délkeleti oldalon alulról a gerincélre. A negyedik borda után 4-5 kisebb bordán megyünk át északnyugat felé, amelyek nem jellegzetesek. Leírásuk nem érdemes, bár helyenként érdekes falacskákat nyújtanak.

Akár áthajlások is kimászhatóak

Akár áthajlások is kimászhatóak

3. -A Schwickcr-út:

A lejtő északnyugati részén újból erősebben ugranak ki a bordák, s fenn egyesül­

nek. Három ilyen bordán vezet fel a vörös festékkel jelzett Schwicker-út. A legalsón kezdődik csinos falacskával, majd lépcsős élen vezet fel. Egy nagyobb letörést

elég nehezen egyenesen mászunk át. Felette néhány lépcső után véget ér a borda s kissé balra lemenve az út a következőre vezet. Ez széles homorú fallal kezdődik, amelyen haránt párkányokon kapaszkodunk fel, aztán ki az élre s ezen fel. Végül egy fej áll előttünk. Erre vagy egyenesen felmegyünk a bevágó repedésen, vagy jobbra átkerülünk a mögötte lévő csorbába s ebből le. E borda folytatását a Váll fala képezi, ezért újra le­

menve a balra feljövő harmadik bordán mászunk tovább. Aljából nehéz mászással jutunk az élére, majd egy fejet átmászva tetejére érünk. Itt a borda megtörik s jobbra

fordul. Mély repedés jön fel jobbról, amelyen átugorva széles padra érünk.

 

4.- A Váll:

A Schwicker-út második bordájának folytatásaként fal áll előttünk, amelyhez alul pillér támaszkodik, a Váll. Megmászása a legnehezebbek közé tartozott s ma is tekintélyes

ügyességet kivan. Legnehezebb a völgy felül, ahol rendkívül nehezen, apró fogásokon, s felül egy repedésen érhető el. Kevésbé nehéz a Schwicker-út felől egy repedésen és aránylag még kevésbé a túlsó oldalról egy kéményen. A Schwicker-út felől a repedés félmagasságában párkányon át lehet kerülni a völgy felőli oldalra s a repedésen fel a Vállra. A Vállról tovább sima falon fel is igen szellős mászás. Felette egy fejet vagy

egyenes felhúzódással mászunk át vagy megkerüljük.

 

5. -A barlang környéke:

A Scliwicker-út két utolsó bordája fallá egyesül, amelybe hosszú, zsákszerű barlang

mélyed. A feljutás hozzá mászást kivan. A barlang szájától balra (felmenet) meredek zöldfalu lapos vályún feljuthatunk a széles fűpárkányra. Lejjebbről széles kémény vezet a

Schwicker-útra. En­nek aljától balra jó fogásos falon felmászhatunk a borda élére. Ezen kívül számos kisebb mászásra nyílik alkalom.

 

6.- A Vár:

Az Öreg­szirt délnyugati lejtője felett egy réteg letörése lép elő, amelynek számos repedése és padja nyújt a mászásra alkalmat. A barlang tömege feletti fal neve „Vár”. Négy repedés vezet fel rajta. A legdélibb alul igen keskeny, feljebb ferde padra vezet, amelyre nehezen felállván tiszta felhúzódással jutunk a szikla tetejére. A második repedés a fal szögelletébe visz fel s aránylag a legkönnyebb. A harmadik mélyen bevágódik s a

jobbkar és láb belefér. A tőle északnyugatra fekvő repedés a legnehezebb. Alul teljesen

sima falon kapaszkodunk egy keskeny párkányra s az itt kezdődő áthajló repedésen fel. Tovább északra is fel lehet a fal több helyén mászni. A fal közepén végigfutó harántrepedés a kéményekben nyugvópontot ad és alkalmat fárasztó harántozásokra.

 

7.- A nagy kémény:

A Vártól lejjebb, északnyugatra ék alakú hasadék nyílik a sziklában. A túlsó oldalon mint széles támaszkémény folytatódik, amely kitűnő iskolául szolgál. Aljától lejjebb menve 2 méterrel tovább ugyanazon falban egy lent lejtőben letérő kémény van, amelyben ezen a lépcsőn széles terpeszlépéssel kell fejutni, ez a legnehezebb része. Még néhány lépéssel lejjebb még egy kémény vágódik nem mélyen a falba. Az ez alatt fekvő rész már ritkábban látogatott.

 

8.- A patkó:

A Schwickergerinc kezdetével egy magasságban de tőle jóval északra, a hegylejtő alsó részében patkó alakú sziklacsoport van. Ezen két szép mászást találunk. Balra egy kéményt, jobbra egy áthajlással kezdődő sima falat. Ritkábban látogatják.

 

9.- Barát, és Apáca:

Ez a sziklacsoport az Öreg­szirt legészaknyugatibb részén áll, a két szirtet elválasztó

nyereg felett s már messziről látható. A felső toronyra s a kettő közé könnyebb a feljutás, ellenben a völgy felöl sima fal és vékony repedés, a nyereg felől szép táblás fal visz fel rá.

 

10.- Leereszkedések.

a) Az ablakgerincen az ablak feletti bordaélről délkelet felé fal mellett kb. 10 m.

b) A váll feletti bordán kis sziklacsomó köré téve két összekötött kötelet: 20 m leereszkedés a barlangtól balra eső falon, az alsó 10 m. szabadon

c) A Schwicker-út harmadik részének első bütykéről 8 m. szabadon

d) A vár harmadik repedésének tetejéből 5 m. a fal mellett.

Sajnos a forrásként szolgáló könyvben nincsen semmilyen utalás arra, hogy alsó, vagy felső biztosítással lehet-e kimászni az utakat, illetve hányas  nehézségűek az utak. De megpróbálunk ennek is utánajárni.

Forrás: Turistaság és alpinizmus – Sziklamászó iskolák Budapest környékén c. könyv

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>